Ahogy a világ népessége folyamatosan növekszik, az élelmiszer- és energiaigény is növekszik. A hagyományos mezőgazdasági gyakorlatok azonban nem mindig fenntarthatóak, és károsak lehetnek a környezetre. Ennek a problémának a megoldására megjelent egy új típusú gazdálkodás, az agrivoltaikus gazdálkodás, amely a napenergia-termelést a növénytermesztéssel kombinálja. Ebben a blogban megvizsgáljuk, hogyan működik az agrovoltaikus gazdálkodás, milyen előnyei és kihívásai, valamint a jövőbeni lehetőségek.

Mi az agrárvoltaikus gazdálkodás?

Az agrovoltaikus gazdálkodás, más néven agrofotovoltaikus vagy APV, olyan gyakorlat, amelyben napelemeket helyeznek el a növények fölé, hogy áramot termeljenek, miközben árnyékot adnak a növényeknek. A koncepciót először az 1980-as években fejlesztették ki Japánban, ahol szűkös és drága a föld, és a gazdálkodók a földhasználat maximalizálásának módjait keresték. Az agrovoltaikus gazdálkodás azóta világszerte népszerűvé vált, mint az élelmiszer- és energiatermelés fenntartható és hatékony módja.

Az Agrivoltaic rendszer magában foglalja a napelemek elhelyezését a növények felett megfelelő magasságban, hogy árnyékot biztosítsanak, miközben elegendő napfény éri el a növényeket. A paneleket általában acélból vagy alumíniumból készült vázra szerelik fel, és a rendszert úgy alakították ki, hogy a különböző terménynövekedési szakaszokhoz igazodjanak. A napelemek egy inverterre vannak kötve, amely a panelek által termelt egyenáramot alakítja át a gazdaságban felhasználható vagy a hálózatba betáplálható váltóárammá.

A mezőgazdasági gazdálkodás előnyei

Az agrovoltaikus gazdálkodás számos előnnyel jár, többek között:

1. Megnövekedett terméshozam

A napelemek által biztosított árnyék segít szabályozni a hőmérsékletet és csökkenteni a párolgásból eredő vízveszteséget, ami megnövekedett terméshozamhoz vezethet. Tanulmányok kimutatták, hogy az agrovoltaikus rendszerek akár 60%-kal is növelhetik a terméshozamot a hagyományos gazdálkodási módszerekhez képest.

2. Csökkentett vízfelhasználás

A párolgásból eredő vízveszteség csökkentésével az agrárvoltaikus gazdálkodás hozzájárulhat a vízkészletek megőrzéséhez. Ez különösen fontos a száraz területeken, ahol kevés a víz.

3. Alacsonyabb energiaköltségek

Saját villamosenergia-termeléssel a gazdálkodók csökkenthetik a hálózattól való függésüket és csökkenthetik energiaköltségeiket. Egyes esetekben a gazdálkodók akár többlet villamos energiát is termelhetnek, és visszaadhatják a hálózatnak.

4. Csökkentett szénlábnyom

Az agrovoltaikus gazdálkodás tiszta, megújuló energia előállításával és a fosszilis tüzelőanyagok iránti igény csökkentésével csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását.

5. A bevételek diverzifikációja

Élelmiszer- és villamosenergia-termeléssel a gazdálkodók diverzifikálhatják bevételi forrásaikat, és csökkenthetik függőségüket egyetlen bevételi forrástól.

A mezőgazdasági gazdálkodás kihívásai

Bár a mezőgazdasági gazdálkodás számos előnnyel jár, számos kihívással is foglalkozni kell, többek között:

1. Kezdeti beállítási költségek

Míg az agrovoltaikus gazdálkodás jelentős hosszú távú előnyökkel járhat, a kezdeti beállítási költségek magasak lehetnek. A napelemek és egyéb berendezések telepítésének költsége egyes mezőgazdasági termelők belépési akadálya lehet, különösen a fejlődő országokban.

2. Korlátozottan elérhető földterület

Az agrárvoltaikus gazdálkodáshoz bizonyos mennyiségű földre van szükség a hatékony működéshez, és egyes területeken a föld szűkös vagy túl drága lehet ahhoz, hogy a mezőgazdasági gazdálkodás gazdaságilag életképes legyen.

3. Műszaki problémák a napelemekkel

A napelemek rendszeres karbantartást és tisztítást igényelnek hatékonyságuk megőrzése érdekében. Egyes esetekben az időjárási események, például a jégeső vagy a heves hó károsíthatják a paneleket, ami költséges javítást vagy cserét tesz szükségessé.

4. Lehetséges ütközések más földhasználattal

Egyes esetekben az agrárvoltaikus gazdálkodás versenyezhet más földhasználattal, például legeléssel vagy erdőgazdálkodással. Gondos tervezésre és más érdekeltekkel való együttműködésre van szükség annak biztosítására, hogy az agrárvoltaikus gazdálkodás ne okozzon konfliktusokat.

5. Speciális tudás és karbantartás igénye

Az agrovoltaikus gazdálkodás megköveteli abizonyos szintű műszaki szakértelem és karbantartás. A mezőgazdasági termelőknek ismeretekkel kell rendelkezniük mind a mezőgazdaságról, mind a napenergia-rendszerekről ahhoz, hogy hatékonyan üzemeltethessék és fenntarthassák a mezőgazdasági elektromos rendszereket.

Az agrárvoltaikus gazdálkodás jövőbeli lehetőségei

A kihívások ellenére az agrárvoltaikus gazdálkodásnak megvan a lehetősége arra, hogy a jövőben jelentős szerepet játsszon a fenntartható mezőgazdaságban. Az agrárvoltaikus gazdálkodás előnyei egyértelműek, és ahogy a technológia tovább fejlődik és a költségek csökkennek, az agrárvoltaikus gazdálkodás egyre inkább elérhetővé válik a gazdálkodók számára világszerte.

Ezen túlmenően az agrárvoltaikus gazdálkodás a különböző kultúrákhoz és régiókhoz illeszthető, így sokoldalú megoldás, amely a helyi igényekhez és körülményekhez szabható. Az agrovoltaikus rendszerek sokféle növény termesztésére használhatók, beleértve a zöldségeket, gyümölcsöket és gabonákat, és vidéki és városi területeken egyaránt alkalmazhatók.

A kormányok és a döntéshozók szintén jelentős szerepet játszhatnak az agrovoltaikus gazdálkodás elterjedésének elősegítésében. Az ösztönzők, támogatások és támogatási programok segíthetnek csökkenteni a telepítési és karbantartási költségeket, és több gazdálkodót ösztönözhetnek arra, hogy agrárvoltaikus rendszereket alkalmazzanak. A fenntartható mezőgazdaságot, a megújuló energiát és a szén-dioxid-megkötést előmozdító politikák szintén kedvező környezetet teremthetnek az agrárvoltaikus gazdálkodás számára.

Hőmérséklet- és páratartalom-távadó alkalmazás bevezetése agrárvoltaikus gazdálkodáshoz

Az agrovoltaikus gazdálkodás, más néven agrofotovoltaikus gazdálkodás a fenntartható mezőgazdaság innovatív megközelítése, amely egyesíti a napenergia előállítását a növénytermesztéssel. Ez az innovatív rendszer számos előnnyel jár, beleértve a megnövekedett terméshozamot, a csökkentett vízfelhasználást és az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátást. Az optimális termésnövekedés és -egészség biztosítása érdekében a gazdálkodók számára elengedhetetlen számos környezeti tényező, köztük a hőmérséklet és a páratartalom monitorozása. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a hőmérséklet- és páratartalom-távadók alkalmazását a mezőgazdasági gazdálkodásban, és azt, hogyan segíthetik a gazdálkodókat terméshozamuk optimalizálásában.

1. A hőmérséklet és páratartalom figyelésének jelentősége

A hőmérséklet és a páratartalom két kulcsfontosságú környezeti tényező, amelyek jelentősen befolyásolják a növények növekedését és egészségét. A növényeknek sajátos hőmérséklet- és páratartalom-követelményeik vannak, amelyeket teljesíteni kell az optimális növekedés és hozam biztosításához. Ha a hőmérséklet és a páratartalom túl magas vagy túl alacsony, a növények hőstressztől, aszályos stressztől vagy betegségektől szenvedhetnek, ami csökkenti a hozamot és a termés minőségét.

A hőmérséklet és a páratartalom valós idejű nyomon követésével a gazdálkodók megalapozott döntéseket hozhatnak az öntözés, a szellőztetés és más környezeti tényezők tekintetében a termésnövekedés és a termés optimalizálása érdekében. A hőmérséklet és a páratartalom kézi ellenőrzése azonban idő- és munkaigényes lehet, ami megnehezíti a gazdálkodók számára a pontos és időszerű adatok gyűjtését.

2. A hőmérséklet- és páratartalom-távadók szerepe a mezőgazdasági gazdálkodásban

Hőmérséklet és páratartalom távadóknélkülözhetetlen eszköze a környezeti feltételek nyomon követésének az agrárvoltaikus gazdálkodásban. Ezek az eszközök fejlett érzékelőket használnak a hőmérséklet és páratartalom valós idejű mérésére, és vezeték nélkül továbbítják az adatokat egy központi felügyeleti rendszerhez. Ez lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy valós időben figyeljék a környezeti feltételeket, és megalapozott döntéseket hozzanak az öntözéssel, szellőztetéssel és egyéb környezeti tényezőkkel kapcsolatban.

Hőmérséklet- és páratartalom-távadók az egész mezőgazdasági rendszerbe beépíthetők, biztosítva a környezeti feltételek átfogó monitorozását. Beépíthetők a talajba a talajhőmérséklet és a nedvességszint figyelésére, vagy a levegőbe az üvegház vagy a környező környezet hőmérsékletének és páratartalmának ellenőrzésére.

3. A hőmérséklet- és páratartalom-távadók előnyei a mezőgazdasági gazdálkodásban

A hőmérséklet- és páratartalom-távadók használata a mezőgazdasági gazdálkodásban számos előnnyel jár, többek között:

V: Valós idejű megfigyelés

A hőmérséklet- és páratartalom-távadók valós idejű nyomon követést biztosítanak a környezeti feltételekről, lehetővé téve a gazdálkodók számára, hogy megalapozott döntéseket hozzanak az öntözéssel, szellőztetéssel és egyéb környezeti tényezőkkel kapcsolatban. Ez segít optimalizálni a termésnövekedést és a termést, miközben csökkenti a vízfelhasználást és az energiaköltségeket.

B: Precíziós Monitoring

A hőmérséklet- és páratartalom-távadók fejlett érzékelőket használnak a környezeti feltételek nagy pontosságú és precíz mérésére. Ez biztosítja, hogy a gazdálkodók pontos és megbízható adatokhoz férhessenek hozzá, amelyek alapján megalapozott döntéseket hozhatnak.

C: Megnövelt hatékonyság

A hőmérséklet- és páratartalom-távadók használata növelheti az agrárvoltaikus rendszerek hatékonyságát azáltal, hogy csökkenti a kézi ellenőrzés és adatgyűjtés szükségességét. Ez időt és munkaerőköltséget takarít meg, és lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy tevékenységük más szempontjaira összpontosítsanak.

D: Jobb termésminőség

A hőmérséklet és a páratartalom figyelésével a gazdálkodók optimalizálhatják a környezeti feltételeket az egészséges termésnövekedés és hozam elősegítése érdekében. Ez jobb minőségű, jobb ízű, állagú és megjelenésű termést eredményezhet.

Elképesztő, hogy a mezőgazdaságnak oly sok osztályozása létezik. Ma tanulunk amezőgazdaságimezőgazdasági. Az Agrivoltaics, más néven agrofotovoltaikus (APV), ugyanazt a területet fejleszti együtt mind a napelemes fotovoltaikus energia, mind a mezőgazdaság számára.

Christophe Dupraz vezette francia tudósok csoportja használta először az agrivoltaic kifejezést. Ez alapvetően azt jelenti, hogy a napelemeket és az élelmiszernövényeket ugyanazon a területen kombinálják a földhasználat maximalizálása érdekében. Ez egy olyan ötlet, amely az élelmiszertermelést a következő szintre emelheti. A franciaországi Montpellier-ben végzett kutatási területük azt mutatta, hogy az agrárvoltaikus rendszerek valóban nagyon hatékonyak lehetnek: a globális termőképesség növekedése 35-73 százalék lehet!

Az agrovoltaikus üvegház kielégíti a mezőgazdasági üvegházak energiaszükségletét hőmérséklet-szabályozás, öntözés és világítás kiegészítő világítás céljából. A tetőn lévő energiatermelő elemek pedig nem foglalják el a talajt, és nem változtatják meg a föld természetét sem, így föld erőforrásokat takaríthat meg. Ezenkívül képes kielégíteni a különböző növények világítási igényeit, bio mezőgazdasági termékeket, értékes palántákat, virágokat és más magas hozzáadott értékű növényeket termeszthet, növelheti a földterületre jutó kibocsátási értéket és a mezőgazdasági termékek hozzáadott értékét, és jobb gazdasági előnyöket érhet el. . A fotovoltaikus mezőgazdaságot széles körben használják ehető gombák termesztésében. Az elmúlt években az országos politika erőteljes támogatásával országszerte a megyékben népszerűsítették a fotovoltaikus üvegházak építését, és a „fotovoltaikus ehető gombaipar” modellt adaptálták a „fotovoltaikus ehető gomba” jellegzetes város kialakítására.

Az ehető gombák hidrofil szervezetek. A spóracsírázástól, a hifák növekedésétől, a termőtest kialakulásához szükség van bizonyos mennyiségű nedvességre és a levegő relatív páratartalmára. Az ehető gombák termőtesteinek vízigénye a fejlődés során igen nagy, termőtestek csak akkor jöhetnek létre, ha az aljzat megfelelő víztartalmú. Elmondható, hogy a nedvességüket elvesztő ehető gombák nem tudnak életben maradni. A táptalaj vize sokszor párolgás vagy betakarítás miatt elvész, ezért a vizet általában a helyzetnek megfelelően permetezzük. A táptalaj és a levegő páratartalma hőmérővel és nedvességmérővel hosszú ideig követhető. A páratartalom adatok főként a relatív páratartalom mérésére szolgálnak. Használhat higrométert vagy hőmérséklet- és páratartalom-érzékelőt, amely képes mérni a száraz és nedves izzót.HENGKO többfunkciós digitális hőmérséklet és páratartalom mérőegy ipari, nagy pontosságú hőmérséklet és relatív páratartalom mérő. Külső, nagy pontosságú szondával, nagy LCD-vel a könnyebb mérés érdekében az adatok 10 ezredmásodpercenként kerülnek kiszámításra, és érzékeny, és rendelkezik páratartalom, hőmérséklet, harmatpont hőmérséklet, száraz és nedves izzó adatok mérési funkcióival, amelyek könnyen megfelel a pontos hőmérséklet és páratartalom mérési igényeknek különböző alkalmakkor.

Az alábbiakban néhány ehető gomba követelményeit mutatjuk be a táptalaj nedvességére és levegő páratartalmára vonatkozóan:

Az ehető gombák növekedésében a páratartalom mellett a hőmérséklet is nagyon fontos szerepet játszik. Az ehető gombák micéliumához szükséges optimális hőmérséklet szerint három kategóriába sorolhatók: alacsony hőmérsékletű, közepes hőmérsékletű és magas hőmérsékletű. Ha a hőmérséklet túl magas, az felgyorsítja az ehető gombák elpárolgását, és befolyásolja az ehető gombák növekedését. Mivel a hőmérséklet és a páratartalom nagyon fontosak az ehető gombák szaporodásához, ezért a hőmérséklet és a páratartalom monitorozása a legfontosabb. Vannak különfélehőmérséklet és páratartalom érzékelősorozat termékei közül választhat. Professzionális technológiai csapatunk biztosítja a hőmérséklet- és páratartalom-szonda szolgáltatását és testreszabott szolgáltatását, ha különleges igénye van a szondára és a mérési pontosságra.

Az agrárvoltaikus gazdálkodás a gazdag parasztok új módja annak, hogy a technológiai innovációnak köszönhetően fellendítsék a mezőgazdaságot egy könnyű kettős céllal és egy kettős földhasználattal. Kína mindig is határozottan támogatta a mezőgazdasági szegénység enyhítésére irányuló politikákat, különféle szegénységcsillapítási modellekkel vezetve a gazdálkodókat a gazdagság felé vezető úton, és előmozdítva a mezőgazdasági fejlesztést. Hiszünk abban, hogy az agrovoltaikus gazdálkodás jobb lesz a jövőben!

Következtetés

A hőmérséklet- és páratartalom-távadók nélkülözhetetlen eszközei a környezeti feltételek figyelésének a mezőgazdasági gazdálkodásban. Valós idejű, pontos adatokat szolgáltatnak, amelyek felhasználhatók a termésnövekedés és a termés optimalizálására, miközben csökkentik a vízfelhasználást és az energiaköltségeket. A technológia erejének kihasználásával a gazdálkodók fenntarthatóbb és hatékonyabb élelmiszer-rendszert hozhatnak létre, amely mind a gazdálkodók, mind a környezet javát szolgálja.

Érdekel az agrovoltaikus gazdálkodás? Tudjon meg többet a hőmérséklet- és páratartalom-távadók alkalmazásáról a mezőgazdasági gazdálkodásban,

Szívesen nézze meg termékoldalunkat, vagy küldje el nekünk kérdését e-mailbenka@hengko.com. 24 órán belül visszakeresünk.