Analóg átvitel – Az ipari kommunikáció gerince
Az analóg átvitel az információtovábbítás hagyományos módja. Digitális megfelelőjétől eltérően folyamatos jelet használ az információ megjelenítésére. Az ipari vezérlőrendszerekben ez gyakran döntő fontosságú a valós idejű válaszadás és a zökkenőmentes adatátmenet szükségessége miatt.
Az ipari vezérléstechnika megjelenése és alkalmazása elhozta a harmadik ipari forradalmat, amely nemcsak nagymértékben javította a munkavégzés hatékonyságát, hanem rengeteg munka- és egyéb költséget is megtakarított. Az ipari vezérlés az ipari automatizálás vezérlését jelenti, amely számítástechnika, mikroelektronikai technológia és elektromos eszközök alkalmazását jelenti a gyár gyártási és gyártási folyamatának automatizáltabbá, hatékonyabbá, precízebbé, irányíthatóbbá és láthatóbbá tétele érdekében. Az ipari szabályozás fő területei a nagy erőművek, a repülőgépipar, a gátépítés, az ipari hőmérséklet-szabályozású fűtés és a kerámia. Pótolhatatlan előnyei vannak. Például: Az elektromos hálózatok valós idejű monitorozása nagyszámú adatérték gyűjtésére és átfogó feldolgozásra van szükség. Az ipari vezérléstechnika beavatkozása nagy mennyiségű információ feldolgozását teszi lehetővé.
Az analóg átvitel anatómiája
Az analóg átvitel folyamatos értéktartomány felhasználását jelenti. A fizikai mennyiségeket, például a hőmérsékletet vagy a nyomást megfelelő feszültség- vagy áramjelekké alakítja át. Ez a folytonosság precizitást biztosít, és az analóg átvitelt azokban az iparágakban, ahol a pontosság a legfontosabb.
Az analóg mennyiség azt a mennyiséget jelenti, amelyet a változó egy bizonyos tartományban folyamatosan változtat; azaz egy bizonyos tartományon (definíciós tartományon) belül bármilyen értéket felvehet (az értéktartományon belül). A digitális mennyiség diszkrét mennyiség, nem folyamatos változás, és csak több diszkrét értéket vehet fel, például bináris digitális változókat. csak két értéket vehet fel.
Miért válassza az analóg átvitelt?
Az analóg átvitel több okból is előnyös információtovábbítási módszer lehet:
1. Természetes forma:Sok természeti jelenség analóg, így nem igényel digitális átalakítást az átvitel előtt. Például az audio és vizuális jelek természetesen analógok.
2. Hardveres egyszerűség:Az analóg átviteli rendszerek, például az FM/AM rádiórendszerek gyakran egyszerűbbek és olcsóbbak, mint a digitális rendszerek. Ez előnyös olyan rendszerek felállításánál, ahol a költség és az egyszerűség a fő tényezők.
3. Alacsonyabb késleltetés:Az analóg rendszerek gyakran kevesebb késleltetést kínálnak, mint a digitálisak, mivel nem igényelnek időt a jel kódolásához és dekódolásához.
4. Simítási hibák:Az analóg rendszerek bizonyos típusú hibákat képesek kisimítani oly módon, ahogy a digitális rendszerek nem. Például egy digitális rendszerben egyetlen bites hiba jelentős problémát okozhat, de egy analóg rendszerben a kis mennyiségű zaj általában csak kis mértékű torzítást okoz.
5. Analóg átvitel nagy távolságokra:Bizonyos típusú analóg jelek, mint például a rádióhullámok, nagy távolságokat képesek megtenni, és nincsenek olyan könnyen elzárva, mint egyes digitális jelek.
Fontos azonban megemlíteni az analóg átvitel hátrányait is. A digitális jelekhez képest például érzékenyebbek a zaj, romlás és interferencia miatti minőségromlásra. Hiányoznak belőlük a digitális rendszerek fejlett funkciói is, mint például a hibaészlelés és -javítás.
Az analóg és a digitális átvitel közötti döntés végső soron az alkalmazás speciális követelményeitől függ.
Az érzékelő által mért hőmérséklet, páratartalom, nyomás, áramlási sebesség stb. mind analóg jelek, míg az alaphelyzetben nyitott és zárt digitális jelek (más néven digitális). Az adójelek általában analóg jelek, amelyek áramerőssége 4-20 mA. vagy 0-5V, 0-10V feszültség. Az építőipari személyzet előszeretettel használ 4-20mA-t az analóg jelek továbbítására ipari vezérlési helyzetekben, és ritkán használ 0-5V-ot és 0-10V-ot.
mi az oka?
Először is, általában az elektromágneses interferencia a gyárakban vagy építkezéseken nagyon komoly, és a feszültségjelek érzékenyebbek az interferenciára, mint az áramjelek. Ezenkívül az áramjel átviteli távolsága nagyobb, mint a feszültségjel átviteli távolsága, és nem okoz jelgyengülést.
Másodszor, az általános műszerek jelárama 4-20 mA (a 4-20 mA azt jelenti, hogy a minimális áram 4 mA, a maximális áram 20 mA). A legalacsonyabb 4 mA-t használjuk, mert képes érzékelni a leválasztási pontot. A maximum 20mA a robbanásbiztos követelmények teljesítésére szolgál, mert a 20mA-es áramjel ki- és bekapcsolása által okozott szikrapotenciálenergia nem elegendő az éghető gáz robbanási pontjának meggyújtásához. Ha ez meghaladja a 20 mA-t, fennáll a robbanásveszély. Például amikor a gázérzékelő gyúlékony és robbanásveszélyes gázokat, például szén-monoxidot és hidrogént észlel, figyelmet kell fordítani a robbanásvédelemre.
Végül, amikor jelet továbbít, vegye figyelembe, hogy a vezetéken ellenállás van. Feszültségátvitel alkalmazása esetén bizonyos feszültségesés keletkezik a vezetéken, és a vevő végén a jel bizonyos hibát produkál, ami pontatlan méréshez vezet. Ezért az ipari vezérlőrendszerekben az áramjelátvitelt általában akkor használják, ha a nagy távolság kevesebb, mint 100 méter, és a 0-5 V feszültségű jelátvitel használható rövid távú átvitelre.
Az ipari vezérlőrendszerben a távadó nélkülözhetetlen, és az adóanalóg átviteli módja nagyon fontos szempont. Saját használati környezetének, mérési tartományának és egyéb tényezőknek megfelelően válassza ki a megfelelő adó analóg kimeneti módját, hogy pontos mérést érjen el és segítse munkáját. Kiváló porózus fém elemmel/rozsdamentes acél elemmel rendelkezünk. hőmérséklet és páratartalom érzékelő/szonda, gázriasztó robbanásbiztos ház termék és szolgáltatás. Számos méret közül választhat, a testreszabott feldolgozási szolgáltatás is elérhető.
Feladás időpontja: 2020-12-12
